Hírek

Fejlesztő bibioterápiás foglalkozás általános iskolában - Korodi Szidónia

„Az olvasás célja az, hogy beindítsa a gondolkodási folyamatot és a problémával megbirkózó viselkedést, amely végül is a megoldást hozza.” (Bartos Éva: Olvasókönyv a biblioterápiáról)

 

1. Bevezetés

Mindig nagy élmény ötödik osztályos osztályfőnökként elkezdeni a tanévet. Az új osztályközösség tagjainak megismerése a tanár számára igazi élmény. A tanító néni biztonságot adó szárnyai alól felső tagozatra kerülni nemcsak izgalommal, hanem sok szorongással is jár a gyerekek számára. Egy nagyon sokszínű, érdeklődő, nyitott és egymás segítő, többnyire hátrányos helyzetű családból származó kis osztályt kaptam, akik első perctől megosztották gondjaikat, reményeiket és aggodalmaikat az új tanévvel kapcsolatosan. Új helyzetben bizonyos mértékű szorongás természetes, hiszen új tantárgyakkal, tanárokkal, új elvárásokkal kell szembenézniük. Tartottak a tananyag mennyiségétől, a számonkérésektől, s nem is magától az értékeléstől féltek, hanem attól, hogy kiderül több tanár számára is, nem is olyan „okosak és ügyesek”.

Az osztályfőnöki óra keretet biztosít nagyon sok téma megbeszélésére. További támogatásukra a kis osztályomnak meghirdettem egy fejlesztő – megelőző biblioterápiás szakkört, amelyre önként lehetett jelentkezni és kéthetente 75 perces foglalkozásokat tartalmazott. A fejlesztő biblioterápia alatt olyan alternatív módszerre gondolok, amely irodalmi alkotásokat használ fel azzal a céllal, hogy a résztvevőket érzelmileg és szellemileg fejlessze, szórakoztatást, kikapcsolódást, feltöltődést adjon, értelmes szabadidő-eltöltést biztosítson.

 

2. Biblioterápia és irodalmi nevelés

Az irodalomoktatás egyik legfontosabb küldetése a diákok olvasóvá nevelése, ezt célként a NAT is tartalmazza, és számos próbálkozásnak lehetünk tanúi iskoláinkban, amely a befogadó és a mű viszonyát helyezi előtérben, az olvasás élményét próbálja megteremteni. A szakkörre jelentkező diákok mind nagyon szépen olvastak, viszont egyetlen gyereknek sem jelentett az olvasás élményt vagy örömet, mindig csak annyit olvastak, amennyi szükséges volt. Természetesen hosszú távú célként megfogalmazódott bennem az olvasás megkedveltetése, ugyanakkor a szakkör lehetőséget biztosított a diákok kommunikációs és szövegértési képessége, önértékelésük, önismeretük, vitakészségük és konfliktuskezelésük fejlesztésére is.

A számonkérés, és teljesítmény kényszerének terhe alól mentesülve, már az első foglalkozáson megértették a diákok, hogy nem egy újabb szövegértési óra megtartására, vagy műelemzésre kerestem alkalmat, hanem a választott szöveget gondolatindítónak használtam. „A biblioterápiás folyamatban az egyén a legfontosabb, akinek a fejlődéséért, önismereti munkájának támogatásáért a szöveggel, mint eszközzel dolgozunk.”[1] Bartos Éva a foglakozások elsődleges céljaként a személyiség megerősítését és annak védelmét látja.[2] Ugyanakkor a foglakozás alternatív tanulási folyamat is, amely eltér a hagyományos tanórától, pontosan azért, mert a szöveg önismeret szempontból releváns. A diákok megtapasztalhatnak egy másfajta szituációt, a beszélgetés „tágasságát”, ahogyan koncentrikus körökben halad a gondolkodás és a beszéd. Mivel ez elsősorban egy beszélgetős csoportfoglalkozás, a tanulók azzal az élménnyel gazdagodhattak, amikor a „találkozás egymásra nyitott személyek közt jön létre, és egyik a másikát önmagából, illetve önmagát a másikból érti meg.”[3] Ahogyan előrehaladtunk ebben a tanulási folyamatban, megszokták, hogy tágíthatják a témát, szabadabban asszociáltak, kerestek hasonlóságokat. Beszélhettek önmagukról, a gondolataikról, véleményt formálhattak, vagy átrendezhették a tapasztalataikat. A foglalkozás segítséget, lehetőséget adott számukra, hogy védett környezetben megismerjék, megértsék magukat és egymást: hiszen ezek során mindenki „képzeletben helyzetmegoldásokat próbálhat ki anélkül, hogy azok valós életbeli következményeivel számolnia kellene.”[4]

 

3. A foglalkozások mozzanatai és alapszövegei

A foglakozások helyszíne a tanterem volt, mielőtt elkezdtük volna, egy kicsit átrendeztük, hogy körbe tudjunk ülni, így mindenki jól látta a másikat. A terem átrendezésével a gyerekek viselkedése is megváltozott, ami jelezte, hogy tanórán kívüli foglakozás következik. Különösen látványos volt a magatartásbeli változás azon gyerekek esetében, akik az iskolai teljesítmény miatt szorongtak, most mintha „varázsütésre” kinyíltak volna, nevetgéltek, kommunikáltak, aktívvá váltak.

A foglalkozás menete mindig ugyanazokat a mozzanatokat tartalmazta. A bevezető kör általában egy spontán társalgást takart, egy nyitó körkérdés segítségével elindult a beszélgetés. Ezt követte a szöveg, a választott irodalmi mű felolvasása, volt alkalom, amikor több részre tagolva, máskor egyben olvastam fel.

A mű feldolgozása beszélgetés formában történt, amelyekre mindig kérdésekkel készültem. Az előre megbeszélt szabályokra vigyázott mindenki a beszélgetés során: minden gondolat és érzelem egyformán érvényes erővel bírt, nem minősíthették egymás véleményét, és mindenki szabadon eldönthette, mennyire aktívan akar rész venni a beszélgetésben, vagy mennyire oszt meg személyes vonatkozású élményeket. Elsősorban arra kellett figyeljek, hogy a beszélgetés mindvégig segítő, támogató maradjon. Többnyire játék követte, hiszen délutánra már a gyerekek mozgásigénye nagyon megnőtt, és mivel a kikapcsolódás, feltöltődés fontos szempont volt, olyan általuk kedvelt mozgásos játékot játszottunk, ami kapcsolódott valamilyen szinten a témához, vagy dramatizáltunk egy-egy helyzetet.

Minden alkalommal zárókörrel fejeztük be a szakkört, akik addig nem tudták elmondani, amit akartak, megtehették, visszajelzést adhattak arról, hogyan érezték magukat a foglalkozáson, esetleg milyen kérdésekre nem kaptak választ.

A szövegek kiválasztásakor figyelembe vettem a gyerekek igényeit, hiszen a fejlesztő hatást a tudatosan kiválasztott művek irányított feldolgozásával érhetjük el, amit Bartos Éva „támogatott befogadásnak” nevez.[5] Naponta találkoztam a tanulókkal az órákon, láthattam, hogy mi foglalkoztatja, érdekli őket, vagy épp milyen területen kellene megtámogatni őket a mindennapi élethelyzetükben, ezért a foglakozások elején eltervezett művek listáján változtattam időközben. Hamar rájöttem, hogy nagyon szeretnek mesét hallgatni, és mivel a tananyagban is mesével foglalkoztunk, itt lehetőség adódott ezzel a műfajjal a kapcsolatukat személyesebbé tenni, és olyan dimenzióit megtapasztalni a szövegnek, amelyre tanítási órán nem volt lehetőség.

Sok esetben könnyebb egy irodalmi mű szereplőjén keresztül felismerni és megbeszélni a problémát, vagy példákon keresztül megtalálni a megoldást, mintha önmagunkról beszélnénk, magunkat akarnánk „megfejteni”. „Az irodalmi mű lélektani hatásait firtató kutatások majdnem mindegyike abból indul ki, hogy az olvasó a szereplőkkel való érzelmi azonosulás nyomán beépíti személyiségébe azok viselkedésmintáit és értékeit, ami kisebb-nagyobb változást vagy legalábbis elmozdulást eredményez a személyiségében.”[6] A gyerekekhez nagyon közel állnak a mesehősők. Mesehallgatás és olvasás közben érzelmileg azonosulhatnak a szereplőkkel, akik mintául szolgálnak számukra: a hős szerepköre megmutatja, hogy kihez hasonlítana, milyen célokat követne, mit cselekedne. Boldizsár Ildikó szerint „többek között épp azért maradtak ránk a mesék, hogy megőrizzék az emberi lét viselkedési alapmodelljeit és mintáit.”[7] Ugyanakkor a mesék valójában a „lehetséges” kódját nyitják meg az emberben: még a lehetetlennek tűnő dolgok is elérhető közelségbe kerülnek egy mese hatására.[8] A válogatásnál figyelemben vettem, hogy csak olyan mesét, történetet hozzak, amelyet nem ismertek, hiszen volt, akit az motivált, hogy most egy teljesen új történetet hallhat.

 

4. Az első félévben tartott foglalkozások tartalma és módszerei

  1. Max Lucado: Értékes vagy – cél: helyes önértékelés, saját erőforrások aktiválása, feltöltődés, szórakozás („Annak fúj a szél” fejlesztő játék)
  2. A kétméteres evőpálcák (kínai népmese) – cél: együttműködés, feltöltődés, szórakozás (párokban közös rajz készítése)
  3. A farkas és a hét kecskegida (európai népmese) – cél: félelem, veszélyérzékelés, bizalom, feltöltődés, szórakozás (drámajáték)
  4. Mi jobb az aranynál? (európai népmese) – cél: törődés, egymásra figyelés, feltöltődés, szórakozás (közös labdajáték)
  5. Ajándék tevék (arab történet) – cél: ajándékozás, nagylelkűség, feltöltődés, szórakozás (közös labdajáték)
  6. A beszélő medve (kanadai népmese) – cél: barátság, személyes felelősségérzet, feltöltődés, szórakozás (drámajáték)
  7. Ha kellek, vigyél el! (japán mese) – cél: kitartás, bátorság, helyes önértékelés, feltöltődés, szórakozás („Annak fúj a szél” fejlesztő játék)
  8. Lázár Ervin: A hétfejű tündér – cél: érzések ellenőrzése, önelfogadás, empátia fejlesztése, feltöltődés, szórakozás („Annak fúj a szél” fejlesztő játék)
  9. Szövegalkotás – cél: önkifejezés, tolerancia, feltöltődés, szórakozás (egy alapszöveg bővítése saját elgondolás szerint)

 

5. Egy foglalkozás bemutatása: A farkas és a hét kecskegida

 

5.1. A probléma feldolgozásához kapcsolódó mű kiválasztásának indoklása

Az egyik nagyon aranyos és kreatív kislány, aki szakkörre is járt, teljesen jó szándékkal egy kis rövid videót készített az osztályról. A diákok képe, meg az enyém szerepelt rajta, azzal a szöveggel, hogy a „Legjobb osztály”, és amikor elkészült vele, megosztotta a Tik-Tok közösségi oldalon. Kedves gesztusnak szánta irányunkban, jelezni kívánta, hogy jól érzi magát a közösségben, örül, hogy velünk lehet, viszont egyértelmű volt, hogy nem érzékelte az internet által hordozott veszélyeket.

Első körben osztályfőnöki órán próbáltunk beszélni, milyen tartalmakat oszthatunk meg magunkról, de különösen egymásról közösségi oldalakon, vagy milyen veszélyeket rejthet egy álprofil. A gyerekek az interneten nem láthatják, kivel állnak szemben, kivel kerülnek kapcsolatba és az általuk megosztott tartalmakkal is visszaélhetnek. Tény, hogy a világháló rengeteg jó lehetőséget hordoz, de használatának veszélyei is vannak, és akinek rossz szándéka van, az megtalál bennünket a számítógépen keresztül is.

Mivel azokban a napokban többször is szóba kerültek a közösségi oldalak, arra gondoltam, hogy a szakkörön is érdemes ezzel a témával foglalkozni. Jó választásnak gondoltam a Hét kecskegida és a farkas című mesét, hiszen a farkas személyében adva volt a rejtőzködő, a lakásunkhoz, magánszféránkhoz ártó szándékkal közeledő meseszereplő.

 

5.2. A foglakozás menete

A bevezető kérdés arra vonatkozott, milyen napjuk volt, milyen a hangulatuk, hogyan érzik magukat. Ezek után felolvastam a történetet, majd az általam előre összeírt kérdések mentén elkezdtük a beszélgetést.

A beszélgetés, nagyon hamar személyessé vált, valóban szóba kerültek azok a dolgok, amelyek félelmet váltottak ki belőlük, de többnyire az otthonon kívüli helyszíneket, eseményeket említettek, amikor megijedtek. Nagyon aktívak, nyitottak, együttműködők voltak mindvégig, én pedig segítő kérdésekkel próbáltam a beszélgetést irányítani, de az internet, mint lehetséges veszélyforrás nem került szóba. Egy picit csalódott voltam, mert a szöveget alkalmasnak találtam egy ilyen jellegű beszélgetés elindítására.

Drámajátékkal folytattuk, két csoportnak kellett kitalált helyzeteket eljátszania egymásnak. Az első feladatban egy ötödikes fiút, aki már nagyon vágyott a nagyobb fiúk barátságára, végre elhívták egy délutáni biciklizésre. Amikor megpihentek egy csendes helyen, cigarettával és alkohollak kínálták. A második feladatban ugyancsak egy ötödikes diáklány az interneten megismerkedik egy hasonló korú lánnyal, a lányról nagyon jó képek voltak feltöltve, barátságosan kommunikált, az érdeklődési körük is hasonló volt, sokat írogattak egymásnak az interneten, de – állítása szerint – a kamerája el van romolva, ezért nem láthatják egymást. Megbeszélték, hogy hétvégén találkoznak a parkban, hogy közös fotókat készítsenek. Az alapszituáció, amit dramatizálniuk kellett, az a helyzet, amikor a kislány épp elmondja az anyukájának, hogy el szeretne menni a találkozóra.

Hihetetlenül jól oldotta meg mindkét csoport a feladatot. A gyerekek hamar azonosultak egy-egy szereppel, ki is találtak még szerepeket, például a második feladatban az egyik testvér a lány mellett érvelt, a másik az édesanyának adott igazat, aki nem akarta elengedni a lányát a találkozóra, csak ha elkíséri. Amiután bemutatták kis fiktív történeteiket, megbeszéltük az egyes szereplők reakcióit, elmondták a véleményüket, az én lelkem is megnyugodott, hiszen láttam: képesek helyesen használni a világhálót. A zárókörben egy-egy befejezetlen mondatot kaptak (Az az érzésem, hogy…/ Szeretném tudni, hogy…/Biztos vagyok benne…), mindenki pozitívan nyilatkozott a foglalkozással kapcsolatosan, jókedvűen indultak haza.

Úgy éreztem, a foglakozás elérte a célját, beszélgethettek azokról a dolgokról, ami megijeszti őket, mit tehetnek ilyen helyzetben, kihez fordulhatnak, a drámajátékot nagy élvezettel oldották meg, és mindkét esetben helyesen észlelték a veszélyt.

 

6. Összegzés

Visszatekintve a foglakozásokra, eredményességüket a tanulók visszajelzéséből, valamint saját benyomásaim alapján ítélhetem meg. A diákok mindvégig együttműködők voltak, mindig nagy izgalommal várták az újabb szövet, egyetlen feladatot sem utasítottak el. Úgy gondolom, remek alkalmak voltak a foglalkozások a töltekezésre és szórakozásra, miközben kommunikációs és szövegértési képességük, önértékelésük, önismeretük is sokat fejlődött. Olvasókká viszont még nem váltak, láttam a szemükön, amikor az ajánlott olvasmányokról beszéltem. Jó hír azonban, hogy mindig kezdődik egy újabb tanév. Mindennapi munkámon is könnyített a biblioterápiás foglalkozássorozat, hiszen azzal, hogy pozitívan nyilatkoztak otthon a szakkörről, sikerült jó kapcsolatot kialakítanom a szülőkkel is.

Tudásunk, teherbírásunk véges, és gyakran jól jön egy kis támogatás. Nagy segítség számomra, hogy bármilyen szakmai kérdéssel az iskolapszichológushoz fordulhatunk. Ugyanakkor a Magyar Biblioterápiás Társaság által szervezett szakmai műhelynapok is lehetőséget adnak szupervízióra, lehetőségünk van jobban elmélyülni egy-egy témában, vagy megismerkedhetünk újabb műajánlásokkal.[9] Emberekkel foglalkozni nagy felelősség, bármely szakmában. Bizalmukat is megnyerni hatalmas ajándék, amit komolyan kell venni.

 

Felhasznált irodalom

Bartos Éva. „Biblioterápia. Az irodalmi művek feldolgozása sajátos foglalkozásokon”. Taní-Tani 22-23. sz. AKG kiadó (2003): 82-87.

Bartos Éva, szerk. A biblioterápia közelről: „A szentendrei modell”. Budapest: Pont Kiadó, 2020.

Bartos Éva, szerk. Olvasókönyv a biblioterápiáról. Budapest: OSZK–KMK, 1989.

Bartos Éva és M. Fekete Katalin. „Lélekgyógyítás olvasással”. In Az olvasás védelmében: Olvasáskutatási tanulmányok, szerkesztette Szávai Ilona, 167-173. Budapest: Pont Kiadó, 2010.

Béres Judit. „Egy személyközpontú biblioterápia felé”. Helikon LXII. évfolyam 2. szám (2016): 259-268.

Boldizsár Ildikó. „A teremtő képzelet szerepe a népmesékben”. Helikon LXII. évfolyam 2. szám (2016): 174-180.

Boldizsár Ildikó. Mesekalauz úton lévőknek. Budapest: Magvető, 2013.

Fisher, Robert. Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni történetekkel. Fordította Mész Lászlóné. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 2000.

Jeney Éva. „Biblioterápia és irodalomelmélet – A dialógus mint a biblioterápia és az irodalom közös nevezője”. Literatura, 2011/4, 384-393.

Jeney Éva. Nyitott könyv: Irodalom, terápia, elmélet. Budapest: Balassi, 2012.

 

[1] Béres Judit, „Egy személyközpontú biblioterápia felé”, Helikon, LXII. évfolyam 2. szám (2016):259-268, 265.

[2] Jeney Éva, Nyitott könyv: Irodalom, terápia, elmélet (Budapest: Balassi Kiadó, 2012), 12.

[3] Jeney Éva, „Biblioterápia és irodalomelmélet – A dialógus mint a biblioterápia és az irodalom közös nevezője”, Literatura, 2011/4, 384-393, 384.

[4] Jeney, Nyitott könyv…, 44.

[5] Bartos Éva és M. Fekete Katalin, „Lélekgyógyítás olvasással”, in Az olvasás védelmében: Olvasáskutatási tanulmányok, szerk. Szávai Ilona, 167-173 (Budapest: Pont Kiadó, 2010), 168.

[6] Jeney, Nyitott könyv…, 95.

[7] Boldizsár Ildikó, Mesekalauz úton lévőknek (Budapest: Magvető, 2013), 15.

[8] Boldizsár Ildikó, „A teremtő képzelet szerepe a népmesékben”, Helikon, LXII. évfolyam 2. szám (2016):174-180, 173.

[9] Bartos Éva, szerk. A biblioterápia közelről: „A szentendrei modell” (Budapest: Pont Kiadó, 2020), 48-49.

2020-11-18


Mosolyok karantén idején

avagy tapasztalatom a Skype-on is működő OlvasóLámpa biblioterápiás csoportban

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár káposztásmegyeri Babits Mihály könyvtárában 2017 szeptemberében kezdtük működésünket, akkor még nem tudva, hogy kifejezetten időseknek szóló foglalkozássá válunk. „A szentendrei modell”-re alapozva hirdettük meg és indítottuk útjára a bárki számára ingyenesen elérhető összejöveteleket az akkori könyvtárvezetővel. Néhány foglalkozás után már bizonyossá vált, hogy időskorúaknak adtunk lehetőséget a szabadidejük hasznos eltöltésére és támogattuk őket abban, hogy a közös olvasmányok hatására létrejövő személyes élményekkel, asszociációkkal, emlékekkel együtt gondolkodjanak. Az itt történt beszélgetéseken keresztül többet tudtunk meg önmagunkról, mintegy rákészülve az időskor változási, fejlődési feladataira. Együtt vagyunk, együtt tanulunk, együtt és egymástól, az általunk megélt és megélésre váró helyzetekben, mint ez a mostani járvány adta időszak.

A csoportból mindössze hat személynek adatott meg az a lehetőség, hogy az elektronikus információs és kommunikációs eszközét használni tudja a Skypeon történő foglalkozásokhoz. A kezdeti „zavaró technikai” nehézségeken túllépve ösztönösen alakult ki a foglalkozás menetrendje. Kezdéskor a témához kapcsolódó, a résztvevők fiatalságát idéző zene, sláger, dal hangfelvételének vagy videójának bejátszása. (Szívet melengető érzés volt látni azt, hogy Majláth Júlia szerzeményével azonosulva, kapcsolódva Sárosi Katalinhoz együtt énekelt a csoport. A ráhangolódáshoz szükséges játékot, feladatot (Andrea Harrn hangulatkártyáit, a témához készítendő montázs képeit, vagy a néhány mondatos személyes történet megírásához a szempontokat) az összekapcsolódásra szólító e-mailhoz csatolva néhány nappal kerül elküldésre a bemutató segédlettel együtt. A mintha újból iskolába járnánk érzés izgalma kísért bennünket, csak a kor változott (életkor és digitáliskor). Majd a mű olvasása következik a szentendrei műhelyen megszokottakkal egyezően. A hozzászólások és véleménynyilvánítások nem olyan „hevesek”, mint a könyvtári környezetben, de már nem zavar bennünket a nagyszerű lehetőség mellett, hogy korlátozva is vagyunk a technika által. Megszólítva, változó sorrendben tesszük meg észrevételeinket és lehet sportszerűen passzolni is. Novellával, verssel és mesével próbálkoztunk a karantén helyzethez igazodó/igazítható témákban. Eddig a szabadság, az elfogadás, a félelem és a bizalom szerepelt a célkitűzések között. A választott művek a következők voltak:

Heltai Jenő: Szabadság

Móricz Zsigmond: Csitt-csatt

Hét félelem (mese)

Tóth Krisztina: Bödön és botmixer

A foglalkozások utáni személyes beszélgetések még külön-külön is folytatódnak (ennek én nagyon örülök).

Tervezzük, hogy ha még sokáig nem nyithat ki kedves találkozó helyünk: a könyvtár, akkor önkéntes vállalkozóként vagy unoka segítségével ismerkedni kezdünk az interaktív kommunikációs és információszolgáltató platformokkal, hogy az online foglalkozásokat tovább színesíthessük érdekes fotóalbumok vagy prezentációk (pl. régi divatképek, sajtófotók) közös megtekintésével – melyekre a résztvevők természetesen azonnal reagálhatnak (rövid bejegyzésekkel vagy szóban) , vagy akár valamely, a foglalkozások szellemiségéhez igazodó egyszerű internetes közösségi játékkal. Ilyen lehet például a Metamorf Sárga pakli játék, amelyre ugyan a linket kérni kell, de internetes felületen is jászható.

2020-06-29


2019. december 11.



2019. december 11-én az ünnepre készülődés hangulatában vendégünk volt Szávai Ilona, a PONT Kiadó vezetője,
alapításunk óta mellettünk álló szövetségesünk. Hallottunk a kiadó terveiről, izgalmas
kiadványairól, melyekből vásárolni is lehetett a helyszínen. Zalka Csenge Virág, nemzetközi
mesemondó előadása igazi szakmai csemege volt számunkra a kamaszok és a mesék
kapcsolatáról, amerikai meseterápiás tapasztalatairól, élményeiről, valamint saját könyveiről,
úgy mint: Hősök és pimaszok. Mit és hogyan meséljünk kamaszoknak. PONT Kiadó, Bp.

2019; Mesemondók márpedig vannak. A nemzetközi mesemondás világa. PONT Kiadó, Bp.
2016; Ribizli a világ végén. Móra Könyvkiadó. Budapest, 2019.

2020-05-27


2019. május 22.



2019. május 22-én délelőtt egy különleges művészi élménynek lehettünk tanúi: az irodalmi mű és a zene
összefonódásának. Az Unknow Duó (Pénzes Stefi és Dörnyei Szabolcs) hangolta élőzenéjét
Légrádi Gergely író írásaihoz, gondolataihoz. Az íróval és a zenészekkel Oláh Andrea rádiós
műsorvezető, újságíró
beszélgetett az előadás előtt.
A délutáni programban Dr. Tar Katalin pszichológus jött el hozzánk, aki a Wingwave
módszert ismertette meg velünk, amely valamennyiünk számára nagy segítséget jelenthet a
stresszoldás és számos egyéb lelki probléma feloldásában.

2020-05-27


Szakmai műhelynapot tartottunk – azonos tematikával - 2019. február 13-án és március 20-án

Téma: "Holtomiglan-holtodiglan....?!" avagy a hosszú távú kapcsolatok dilemmái

Mi az, ami egy párkapcsolatot összetart? Megfejthető-e a titok az "örök boldogsághoz"? 

Mit várok a másiktól, és ő mit vár  tőlem? Azt adom-e, amit kapni szeretne, és azt kapom-e, amire nekem szükségem van? Meddig tudunk benne maradni egy rossz kapcsolatban, és 

mikortól érvényes a mondás : "ami nem megy, ne erőltessük"? Megalkuvás vagy szeretet, hatalmi harc vagy kölcsönösségen alapuló társkapcsolat, amiben élünk? 

Ezt a témát akartuk körüljárni ezeken a műhelynapokon az ismert területek, a pszichológia, a drámajátékok és természetesen az irodalom segítségével.

Ezt követte a januári műhelynapon elindított új rovatunk: Tanácsot kérek! , melynek keretében konkrét foglalkozástervhez, célcsoport választáshoz, műválasztáshoz lehet a többiek segítségét, tapasztalatait kérni.

 

2019-06-11


Szakmai műhelynapot tartottunk 2018. november 28-án és 2019. január 16-án

Téma: A hazugság

„Ha az igazsághoz hasonlóan a hamisságnak is csupán egyetlen arca lenne, sokkal jobb helyzetben lennénk, mivel elég volna pontosan az ellenkezőjére gondolni annak, amit egy hazug állít. Az igazság ellentétének azonban százezer különböző formája és csaknem végtelen tere van. „ (Montaigne)

E mottónak választott gondolat nyomán igyekeztünk tanulmányozni, hogy mikor és hogyan hazudnak az emberek, illetve mikor és hogyan mondanak igazat, mert ez segíthet számos emberi kapcsolat megértésében. A hazugság néha elkerülhetetlen. Sok esetben pedig szinte „kívánja” az áldozat, hogy megtörténjék, elkerülve így egy esetleges kellemetlen döntés vagy megaláztatás átélését. Lehet-e az igazságnak is több arca? Na, és milyen  lenne-e egy hazugságok nélküli világ? 

2019-06-11


2018. december 13-án tartottuk meg a „Közös dolgaink” elnevezésű összejövetelünket a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtárában.

Minden közösségnek megvannak a hagyományai. A mienk december 13-hoz, Luca napjához kötődik: 2013-ban ugyanis ezen a napon írtuk alá társasági szerződésünket a tervezett Oláh Andor Biblioterápiás Társaság megalakítására. Ezen a napon azóta is igyekszünk megemlékezni a „születésnapunkról”. Az akkori alapító tagok (az „Ős-sejt”) közül sokan ma is aktív tagjaink, de akik esetleg más pályára kerültek, azok sem felejtették el a gyökereiket.

Most is különleges programmal készültünk. Oláh Andor nevét végül nem vehettük fel, mégis az ő szellemében, felfogásában tekintjük mi magunk is a biblioterápiát az ember-egészének szemléletén alapuló, természetes gyógymódok egyikének. Ehhez a gondolakörhöz kapcsolódott az általunk meghívott meglepetés-előadó, Cserkúthy Balázs is, előadásának címe:A Gyógyító Kód és  A Szeretetkód.

Cserkúthy Balázs a Leviter könyvkiadó tulajdonosa, a Clark-terápia és Alex Loyd öngyógyító módszereinek magyarországi meghonosítója. Ezek mind olyan eljárások, amelyek a legtöbb testi és lelki probléma kezelésére kiválóan használhatók. Balázs az előadás során bemutatta a betegségek testi okaira fókuszáló Clark-terápia, illetve a lelkünket és tudatalattinkat tehermentesítő A Gyógyító Kód és A Szeretetkód technikáinak gyakorlati alkalmazását.

2019-06-11


Szakmai műhelynapot tartottunk 2018. október 10-én

Téma: Tiédben szálka, enyémben gerenda…

Miért van az, hogy oly könnyen felismerjük és azonosítjuk a mások hibáit, botlásait, helytelen cselekedeteit? Miért van az, hogy oly kevéssé ismerjük fel és azonosítjuk magunkban a viselkedési hibákat, előítéleteket, sztereotípiákat? Miért van az, hogy oly könnyen hozunk könnyelmű ítéleteket másokról, akár nem elegendő valós tapasztalat híján? Miért vagyunk hajlamosak arra, hogy másoknak tulajdonítsuk a fiaskóinkat, s a felelősséget oly könnyen hárítsuk másokra (miközben természetesen bűntudatot érzünk)? Honnan táplálkozik Énünk gyáva védekezése a fejünkre olvasható „vétkek” ellen? Mit kezdjünk velük? Mit segít ebben a rendszeres önvizsgálat és a magunk elfogadása?

Ebből az óriási témából merítettük a nyári szünet utáni első Műhelyünk munkaanyagát, sok hasznos gondolatot, fogódzót ígérve ahhoz, hogy ne csak a más szemében lássuk meg a szálkát, de a magunkéban se tagadjuk le a gerendát…

2019-06-11


Szakmai műhelynapot tartottunk - azonos tematikával - 2018. május 30-án és június 6- án

A téma: "Mint a mesében...2."

Nyár előtti utolsó műhelynapjainkra  mesés befejezéssel készültünk. Horváth Adél meseterapeuta tagunk hozott el nekünk ismét egy szép és tanulságos történetet, melyből megtudhattuk, mi módon tudjuk életünket szebbé, teljesebbé tenni úgy, hogy közben nemcsak magunkban, de másokban se okozzunk kárt, és senki se vesszen el a "rengetegben". Mint  tudjuk : a mese mindig rendet teremt és visszaállitja a világban az egyensúlyt. A saját világunkét is, mivel mindig rólunk szól.

 

A sajátélmény csoportot követően meghallgattuk mindazok beszámolóját saját tapasztalataikról, akik dolgoztak már mesével  a biblioterápiás foglalkozásaikon.

2018-10-08


2018. május 16-án egyesületi éves közgyűlést tartottunk

2018. május 16-án egyesületi éves közgyűlést tartottunk a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár Gyerekkönyvtárában

Az összejövetel első részében, 10-12 óra között „Közös dolgaink” elnevezésű szakmai programunkra került sor.   Meghallgattuk Petrovszki Mária előadását a Mesés-rajzos családterápiás kísérlet célkitűzéseiről, tapasztalatairól, eredményeiről, a megvalósítás izgalmairól és élményeiről. Majd kitekintési szándékkal  más, természetes terápiák felé,  Toldyné Jez Zsuzsanna hangterapeuta előadását  és  hangszeres „varázslatát” ismertük meg.

Ezt követően, 12-13 óra között került sor a hivatalos közgyűlés megtartására.

2018-10-08


Szakmai műhelynapot tartottunk – azonos tematikával - 2018. március 7-én és március 28-án

A téma: a bizalom.

A bizalom: lételem. Valamennyi emberi megnyilvánulásunk mélyén jelen van, cselekedeteink fontos mozgatórugója. Kapcsolataink minőségének meghatározója, hiánya esetén elszigetelődünk a világtól, nem tudunk teljes életet élni. Sőt, adott esetben élni sem. Mert a skála igen széles : a gyerek feltétlen bizalmától a megingott, elvesztett, kijátszott bizalomig. Könnyű-e elnyerni? Hogyan tudjuk visszaszerezni, ha egyszer elvesztettük? Egyáltalán visszaállítható-e teljesen? És ott van még az önbizalom...  

Ezeket a kérdéseket jártuk körbe ezen a műhelynapon.

A szokásos elméleti és drámapedagógiai előkészítés után saját élményű csoportfoglalkozást tartottunk. A csoportfoglalkozást követően a résztvevőknek a  témához ajánlott egyéb irodalmi javaslatait beszéltük meg.

 

2018-10-08


Szakmai műhelynapot tartottunk – azonos tematikával - 2018. január 17-én és február 7-én

A téma: a megbocsátás.

Megbocsátani nem mindenki tud. Sokan akár egy életen át hurcolják sérelmeiket, körömszakadtáig ragaszkodva mindahhoz, ami sebet ütött rajtuk, fájdalmat okozott nekik. Miért olyan nehéz - ha az - megbocsátani az "ellenünk vétkezőknek"? Hogy tudnánk megszabadulni az így vállalt önkéntes elszigetelődéstől, haragtól és felszabadítani a másikat, vagy adott esetben saját magunkat a ránk szabott teher alól? Ezekről - és még sok másról - volt szó a megbocsátás kapcsán..

 A szokásos elméleti és drámapedagógiai előkészítés után saját élményű csoportfoglalkozást tartottunk. A csoportfoglalkozást követően a résztvevőknek a  témához ajánlott egyéb irodalmi javaslatait beszéltük meg.

2018-10-08


2017. december 13-án tartottuk meg a „Közös dolgaink” elnevezésű összejövetelünket

2017. december 13-án tartottuk meg a „Közös dolgaink” elnevezésű összejövetelünket a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtárában.

A délelőtt folyamán több műhelytag beszélt  munkájáról, biblioterápiás/művészetterápiás tapasztalatairól. Borsódy Eszter, Gerai Dóra elsősorban a képzőművészeti, díszítőművészeti alkotói és pedagógiai vonatkozású élményeikről számoltak be. Mivel közeledett a karácsony, napi programunkban egy meglepetéssel is kedveskedtünk: Zágon Judit  pszichológus beszélt az álmokkal kapcsolatos megfigyeléseiről, kutatási tapasztalatairól, kérdezhettünk tőle saját álmainkkal kapcsolatban is. Ebéd után rendhagyó kis karácsonyünnepet tartottunk, a résztvevők hoztak magukkal olyan idézeteket, amelyeket üzenetnek szántak  és amelyet fel is olvastak a többieknek. Apróbb ajándékkal is megleptük egymást. Végül Áldott Karácsonyi Ünnepeket és csodálatos Új Évet kívánva köszöntünk el egymástól  és a 2017. évtől.

2018-10-08


Szakmai műhelynapot tartottunk - azonos tematikával - 2017. október 17-én és november 15-én

A téma: „Játszmák”

"Miért mindig velem történik ilyesmi?! - halljuk mástól vagy mondjuk magunk is számtalan esetben. Tényleg, miért?? Milyen öntudatlan forgatókönyvet hordozunk magunkban? Miért esünk bele újra és újra ugyanabba a csapdába életünk során?

Sorsszerűség ez vagy valami más? Tudunk-e valamit tenni ellene?  Hogyan tudjuk felismerni és átlátni mások és elsősorban saját "játszmáinkat"?

 A sajátélmény  csoporton túl ötletbörze is megvalósult- rövid műbemutatással és  indoklással.

2018-10-08


Szakmai műhelynapot tartottunk - azonos tematikával - 2017. április 26-án és május 17-én

A téma: „ Falak”

Milyen falakat emelünk magunk köré? Védettek leszünk e általuk vagy inkább elszigeteltek? Lebonthatók-e ezek a falak? Ha igen, hogyan? Vagy életünk végéig állnak majd? Meddig terjedhet ez az önvédelmi mechanizmus? Mikor válik gátjává már a szabad életnek, fejlődésünknek? 

 A szokásos elméleti és drámapedagógiai előkészítés után saját élményű csoportfoglalkozást tartottunk. A csoportfoglalkozást követően a résztvevőknek a  témához ajánlott egyéb irodalmi javaslatait beszéltük meg..

2018-10-08


Szakmai műhelynapot tartottunk – azonos tematikával - 2017. március 1-én és március 22-én

A téma: „ Arcok / Álarcok”

Felvett vagy kapott életszerepeink az igazi énünket számos esetben eltakarják. Eleinte csak részben, ám sokszor egészben, akár véglegesen is. 

Az "átalakulás" néha olyan jól sikerül, hogy nemcsak a külvilág, hanem önmagunk elől is sikerül elrejteni valódi arcunkat. Szerepeink sokszor túlnőnek rajtunk, önálló életre kelnek. Meddig tudjuk visszaszorítani saját természetünket, mi akadályoz meg bennünket később, hogy vállaljuk önmagunkat? És lehet-e mindezt büntetlenül csinálni? 

A jelenség szépirodalmi feldolgozásai, vonatkozásai számtalan nézőpontot, okot, indítékot, magyarázatot kínálnak számunkra, melyek segítségével lényeges felismerésekhez juthatunk.

2017-04-11


Szakmai műhelynapot tartottunk – azonos tematikával - 2016. november 30-án és december 7-én

A téma: „Mint a mesében”

Műhelyünk alapvetően nem a meseterápiára specializálódott, de ezzel együtt nem szeretnénk lemondani  a mese alkalmazásáról a biblioterápiás foglalkozásainkon, feltétlenül elismerve a műfaj fontosságát.Tanulmányozzuk tehát most a mesét úgy, mint bármely más irodalmi műfajt, kissé közelebbről megvizsgálva a mesék pszichológiai, irodalomesztétikai sajátosságait.Nézzük meg együtt azt is, milyen módon használhatóak a mesék különböző témák kapcsán, eltérő életkori csoportokban való feldolgozásuk esetén.

2017-04-11


Szakmai műhelynapot tartottunk – azonos tematikával - 2016. szeptember 21-én és október 19-én

A téma: „Kire vagyok féltékeny?”

„Semmi sem félelmetesebb a kételkedésnél. (…) A kételkedés embereket választ el. Olyan méreg, ami barátságokat porlaszt szét és kellemes kapcsolatokat darabol fel. Olyan tüske, amely irritál és sebez. Olyan fegyver, ami öl.” /Buddha/

 

A féltékenységnek ezer arca van. Féltékenyek lehetünk egy barátra, a szerelmünkre, mások sikerére, egy jó kapcsolatra, ami nekünk – úgy érezzük – nem adatott meg, testvérünkre, aki „elveszi” tőlünk szüleink szeretetét és figyelmét, de akár gyerekünkre, aki többre vitte, mint mi valaha is, vagy bárkire, aki csak egyszerűen szebb, jobb és fiatalabb, mint mi. Megvetjük magunkat miatta, szenvedünk tőle, mégis újra és újra átéljük ezt az érzést. Honnan ered, hogy ismerhetjük föl a jeleit és van-e mód arra, hogy védekezzünk ellene? Ez az érzés, ez a jelenség mindnyájunk életében okozhat keserű időszakokat, célszerű tisztázni tehát a hátterében meghúzódó okokat, indítékokat – a szépirodalom segítségét is igénybe véve.

2017-04-11


2016. június 22-én Közös dolgaink címmel megtartotta szakmai programmal egybekötött közgyűlését a Magyar Biblioterápiás Társaság

A szakmai program keretében Gulyás Enikő, az EKF Neveléstudományi Doktori Iskola doktorandusza az e-biblioterápiás iskolai kísérlet újabb eredményeit és tapasztalatait mutatta be, valamint tájékoztatott honlapunk, a Bibliotárs és az adatbázisunk, a Bibliotár alakulásáról is.

A szakmai program keretében Gulyás Enikő, az EKF Neveléstudományi Doktori Iskola doktorandusza   az e-biblioterápiás iskolai kísérlet újabb eredményeit és tapasztalatait mutatta be, valamint tájékoztatott  honlapunk, a Bibliotárs és az adatbázisunk,  a Bibliotár alakulásáról is.

A szülő–gyermek kapcsolat Szabó Magda műveiben -  biblioterápiás megközelítésben. Erről tartott előadást  Fejős Edina  főkönyvtáros, biblioterapeuta; az MTA Könyvtár és Információs Központ munkatársa.

Egy biblioterápiás csoport kialakulása és eredményei könyvtári környezetben címmel  Petrovszki Mária könyvtáros, fejlesztő biblioterapeuta az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtárban létrehozott csoportjával kapcsolatos eredményekről számolt be.

            A közgyűlés keretében az Elnökség tagjai a Magyar Biblioterápiás  Társaság  2016. évi második félévi terveit  ismertették, valamint az aktuális tagfelvételi kérelmek jóváhagyására került sor. Az összejövetel  szakmai és hivatalos napirendjét baráti beszélgetéssel, születésnapi köszöntéssel és  hangulatos Duna-parti sétával zártuk be.

2017-04-11


Szakmai műhelynapok – azonos tematikával – 2016. április 20-án és május 25-én

„Azért, mert azt mondtam!” című műhelynap

„Azért, mert azt mondtam!” adtuk a műhelynap címének ezt a gyakran hallott mondatot. Vajon tényleg ilyen határozottan ki merünk állni magunkért, amikor szükséges? Mi gátol bennünket abban, hogy érvényt szerezzünk akaratunknak és elképzeléseinknek? Miért mondunk le önként, kérés nélkül is arról, amit valójában szeretnénk? Azt üzenjük-e, amit hiszünk magunkról, ha megnyilvánulunk egy-egy ilyen szituációban? Mi a különbség az erőszakosság és az egészséges önérvényesítés között? A kérdések egész sorára keresünk választ a pszichológia, a játék és az irodalom segítségével.

2016-06-04


Szakmai műhelynapok – azonos témában - március 23-án és április 6-án

A választott témánk a kettős műhelynapra a boldogság, mégpedig úgy, mint „jog a boldogságra”

A választott témánk a kettős műhelynapra a boldogság, mégpedig úgy, mint „jog a boldogságra”. A meghívóban Oravecz Nóra soraival vázoltuk fel a témakörbe tartozó gondolatokat:„Nincs olyan, hogy valaki  nem érdemli meg a boldogságot. Létezik és megkaphatod, de csak akkor, ha elfogadod. (…) Ne keresd folyton a nehézségeket, néha csak fogadd el az ajándékot, azt, ami boldoggá tesz, ami teljessé teszi az életedet. Húzz egy vonalat, és kezdd újra: hittel magadban, hittel abban, hogy boldog lehetsz, és hittel abban, hogy csak azért, mert mások szenvednek, neked még nem kell csatlakoznod hozzájuk.”

2016-06-04


Szakmai műhelynapok – azonos tematikával – 2016. február 17-én és 24-én

Folytatta szakmai programjait a Magyar Biblioterápiás Társaság

Témánk a vonzódások és kötődések elemzése után ezúttal az „elengedés” volt, ezt próbáltuk körüljárni a megszokott nézőpontokból, sajátélményű  biblioterápiás  csoportfoglalkozással egybekötve. Az emberi kapcsolatok egyik legnehezebb próbatétele az elszakadás, elbúcsúzás, elválás megélése. Valakitől, valamitől megválni igazi embert próbáló feladat, sok esetben mégis elkerülhetetlen lezárnunk valamit ahhoz, hogy helyébe valami szépet, újat építhessünk föl.

2016-06-04


Fejlesztő e-biblioterápia promóciós videó

Elkészült a fejlesztő e-biblioterápiás foglalkozásokról készült első promóciós videó

A fejlesztő e-biblioterápia a művészetterápiák sorában elhelyezkedő biblioterápia egyik típusa, amely beépíti a 21. század technikai, technológiai vívmányait (mobil technológia, interaktív tábla) gazdagodó módszertanába. A fejlesztő e-biblioterápiás foglalkozások résztvevői az IKT-eszközökön futó alkalmazások bevonásával dolgozzák fel a megismert irodalmi műveket, melynek köszönhetően tevékenységük eredményével (digitális produktumok) bővítik a feldolgozás folyamatát.

Az Eszterházy Károly Főiskola és a Türr István Képző és Kutató Intézet együttműködésének köszönhetően 10 iskolában folytattak kísérletet, amely során fejlesztő biblioterápiás és fejlesztő e-biblioterápiás foglalkozások megtartására került sor. A kísérlethez kapcsolódó promóciós videót itt is megtekintheti.

2016-03-18


2016. január 27-én Közös dolgaink címmel megtartottuk szakmai programmal egybekötött közgyűlésünket

2016. január 27-én Közös dolgaink címmel megtartotta szakmai programmal egybekötött közgyűlését a Magyar Biblioterápiás Társaság

A szakmai programban a kiváló irodalomtörténész és remek előadó, Szilágyi Zsófia, csakugyan „másképpen” mutatta be Móricz Zsigmond műveit.  Úgy, ahogy mi szeretjük és ahogyan mi is közelítünk az irodalomhoz: problémaközpontúan. Kaptunk tőle szempontokat és motivációt bőven!

Kis-Tóth Lajos az EKF Médiainformatika Intézet igazgatója az iskolai írás-olvasás-, és irodalomtanításban, valamint a könyvtárhasználatban történt info-kommunikációs paradigmaváltás jelenségeire hívta fel a figyelmet lendületes és hangulatos előadásában.

Gulyás Enikő, az EKF doktorandusza, aki nem mellesleg tagunk, először egy izgalmas e-biblioterápiás pedagógiai kísérletről számolt be. Ezt követően bemutatta az Egyesületünk és az EKF Médiainformatika Intézet összefogásával készülő honlapot, ennek menüpontjai között pedig  a nagy érdeklődéssel várt „Bibliotár”elnevezésű biblioterápiás  adatbankot. Jelenleg minden próba-üzemmódban működik, reméljük, hamarosan birtokba vehetjük mindennapi használatra is.

A közgyűlésen az elmúlt évet méltatta és a 2016.év szakmai terveiről beszélt részletesen az Egyesület három vezetője: Fekete Kata, Horváth Judit és Bartos Éva. Rövid vetítéssel felidéztük az elmúlt év kellemes programjait,számba vettük azokat az új feladatokat, melyeket egyesületté  szerveződésünk előrehaladása hoz majd  életünkbe : tagfelvétel, tagdíj , a Google-csoport újjászervezése, munkaterv, gazdálkodás stb.  A közgyűlés keretében - korábbi 12 alapító tagunk  mellé - 20 társunk újonnan benyújtott felvételi kérelmét  elfogadtuk.

 

2016-02-17


Szakmai műhelynapot tartottunk - azonos tematikával - 2015. október 21-én és 2015. november 4-én

Szakmai műhelynapot tartottunk - azonos tematikával - 2015. október 21-én és 2015. november 4-én. A téma: „ Kötődéseink…”

Vonzódásaink és választásaink, döntéseink után előttünk áll a feladat, hogy kapcsolatainkat, fenntartsuk, megtartsuk. Jelentsen ez párkapcsolatot, családi, baráti vagy szakmai kötődést. Hűség, következetesség, kitartás, erőfeszítés, küzdés, vállalás, avagy rugalmas alkalmazkodás, korrekció, változtatás, de sodródás, kilépés, menekülés kerülhet szembe ilyen esetekben egymással. Életstratégiák, felelősségvállalás, könnyű-, nehéz-, esetleg hátsó utak keresése a boldogság megtalálásáért. Úgy gondoltuk, jó lenne ezeket a kérdéseket is körüljárni, végiggondolni, különböző nézőpontokból. Nem tévedtünk. Segítségül hívtuk az irodalmat, a pszichológiát, a drámapedagógiát, hogy válaszainkat kiérlelve, a biblioterápiás foglalkozásokon másoknak is tudjunk majd eligazítást adni az „útkereszteződéseknél”.

2016-02-17


Alapszabály módosítása

A Magyar Biblioterápiás Társaság alapító tagjai 2015. szeptember 21-én ismételt alakuló közgyűlést tartottak

A Magyar Biblioterápiás Társaság alapító tagjai 2015. szeptember 21-én Szentendrén, a Szmolnica stny. 11/8 alatt, az egyesület székhelyén ismételt alakuló közgyűlést tartottak, melynek napirendjén az Alapszabály módosítása szerepelt. A Budapest Környéki Törvényszék 27.Pk. 60.261/2015/2.számú, 2015. szeptember 4-én kelt Végzésében ugyanis felszólította a bejegyzésre váró egyesületet a hiányok pótlására, a benyújtott Alapszabály 10 megjelölt helyére vonatkozóan. Az egyesület tagjai egyhangú határozattal elfogadták a bírósági végzésnek megfelelően módosított és kiegészített alapszabályt.

2016-01-25


Szakmai műhelynapok - 2015. szeptember 15. és október 6.

A Magyar Biblioterápiás Társaság szakmai műhelynapot tartott

A Magyar Biblioterápiás Társaság szakmai műhelynapot tartott – azonos tematikával - 2015. szeptember 15-én és október 6-án Szentendrén, a Pest megyei Könyvtár Szántó Piroska termében. Téma: „Vonzások és választások” Meglátni és megszeretni? Életünk során vonzódunk személyekhez, eszmékhez, hithez, emlékekhez, tájakhoz. Aztán választunk. Életünk maga is választások sorozata: választunk barátot, társat, hivatást, olykor még hazát is. Vajon úgy, ahogy igazán nekünk jó? Nem esünk bele újra és újra azonos hibákba? Mi befolyásol minket? Ösztönös megérzés, titokzatos képesség, érzelem, intelligencia, szigorú értékrend? Mi segíti a döntéseinket: a tudomány, a megérzés, a tapasztalat, a szokások? Ezekről a kérdésekről gondolkodtunk Horváth Judit, Fekete Kata, Bartos Éva szokásos nézőpontból tartott bevezetői nyomán, majd sajátélményű csoportra került sor önkéntes vezetővel, illetve a témával kapcsolatos saját terápiás tapasztalatok, módszerek kicserélésére és a problémák megvitatására.

2016-01-25


Szakmai műhelynapok - 2015. május 20. és június 17.

A Magyar Biblioterápiás Társaság 2015. május 20-án és június 17-én

A Magyar Biblioterápiás Társaság 2015. május 20-án és június 17-én azonos tematikával szakmai műhelynapot tartott Szentendrén, a Pest Megyei Könyvtár Szántó Piroska termében. Téma: A önkifejezés vágya, a művészi élmény, a flow, a katarzis Horváth Judit a flow-ról, a művészi élmény sodrásának pszichológiájáról; Magyarné Fekete Kata a drámajátékon belül a kreatív játékok lehetőségeiről, Borsódy Eszter az alkotás, a művészi önkifejezés igényéről és képességéről, Bartos Éva a kreatív írásról, valamint a slam poetry furcsaságairól szólt. A tájékoztatók után Délután sajátélményű csoportra került sor önkéntes vezetővel, illetve a témával kapcsolatos saját terápiás tapasztalatok, módszerek kicserélésére és a problémák megvitatására.

2016-01-25


Szakmai műhelynapok - 2015. március 18. és április 1.

2015. március 18-án és április 1-én a Magyar Biblioterápiás Társaság szakmai műhelynapot tartott Szentendrén

2015. március 18-án és április 1-én a Magyar Biblioterápiás Társaság szakmai műhelynapot tartott Szentendrén, a Pest Megyei Könyvtár Szántó Piroska termében. Téma: A kommunikáció mint a félreértés forrása?! Horváth Judit a szükséges pszichológiai háttér-információkról, Magyarné Fekete Kata a drámapedagógiai segítségekről, Bartos Éva a szépirodalmi megközelítések lehetőségeiről szólt a délelőtt folyamán. Délután sajátélményű csoportra került sor önkéntes vezetővel, illetve a témával kapcsolatos saját terápiás tapasztalatok, módszerek kicserélésére és a problémák megvitatására.

2016-01-25


Alakuló közgyűlés

A Magyar Biblioterápiás Társaság alapító tagjai 2015. január 30-án Szentendrén, a Pest Megyei Könyvtár épületében (Szentendre, Pátriárka u. 7.) alakuló közgyűlést tartottak.

A Magyar Biblioterápiás Társaság alapító tagjai 2015. január 30-án Szentendrén, a Pest Megyei Könyvtár épületében (Szentendre, Pátriárka u. 7.) alakuló közgyűlést tartottak. Az egy évvel korábban Társasági Szerződéssel létrehozott Oláh Andor Biblioterápiás Társaság az eltelt időszakban körvonalazta az elvégzendő tevékenységi területeket, a működési formák lehetőségeit, felmérte az igényeket és szükségleteket, mozgósította az érdeklődőket, azaz elvégezte a szellemi előkészítést, most bejegyzett egyesületi formában kívánja megkezdeni tényleges tevékenységét, megőrizve és tovább építve a Társaság szellemiségét és szakmaiságát. Az „Oláh Andor” névhasználathoz az örökösök egyike nem járult hozzá, ezért az egyesületet Magyar Biblioterápiás Társaság néven kívánják bejegyeztetni. Az alakuló közgyűlés tagjai egyhangú, nyílt szavazással határozatot hoztak arról, hogy megalakítják a Magyar Biblioterápiás Társaság egyesületet, elfogadták az egyesület alapszabályát és nyílt szavazással, egyhangúlag megválasztották elnöknek Magyarné Fekete Katalint, elnökhelyettesnek Horváth Juditot, titkárnak dr. Bartos Évát. Az alakuló közgyűlés tagjai ezt követően megvitatták az egyesületi tagdíj mértékének kérdését, majd egyhangú, nyílt szavazással döntést hoztak arról, hogy az éves tagdíj összege 3000 Ft legyen.

2016-01-25


Szakmai műhelynapok - 2014. november 12. és 19.

Az Oláh Andor Biblioterápiás Társaság szakmai műhelynapot tartott 2014. november 12-én

Az Oláh Andor Biblioterápiás Társaság szakmai műhelynapot tartott 2014. november 12-én és november 19-én Szentendrén, a Pest Megyei Könyvtár Szántó Piroska termében Téma: Megismerhetlek? Horváth Judit a téma pszichológiai megközelítéséről, Fekete Kata az empátia, a figyelem játékairól, Bartos Éva a művek, megközelítések empátia fejlesztő lehetőségeiről szólt. Délután sajátélményű csoportra került sor önkéntes vezetővel, illetve a témával kapcsolatos saját terápiás tapasztalatok, módszerek kicserélésére és a problémák megvitatására.

2016-01-25


Szakmai műhelynapok - 2014. június 18. és szeptember 10.

Az Oláh Andor Biblioterápiás Társaság szakmai műhelynapot tartott - azonos tematikával - 2014. június 18-án és szeptember 10-én

Az Oláh Andor Biblioterápiás Társaság szakmai műhelynapot tartott - azonos tematikával - 2014. június 18-án és szeptember 10-én Szentendrén, a Pest Megyei Könyvtár Szántó Piroska termében Téma: Ki vagyok én? Az önismereti célú biblioterápiás foglalkozások elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó műhelymunka programjában Bartos Éva a téma aktualitásáról és megközelítéséről beszélt különböző célcsoportok esetén; Horváth Judit a témakör pszichológiai hátterét, Fekete Kata a dráma- és önismereti játékok nyújtotta segítség lehetőségeit tekintette át. Ezt követte a résztvevők személyes tapasztalatainak megosztása.

2016-01-25


Ünnepi alakuló ülés

2014. április 16-án megtartotta ünnepi alakuló ülését és első szakmai napját a Társasági Szerződéssel megalapított Oláh Andor Biblioterápiás Társaság

2014. április 16-án megtartotta ünnepi alakuló ülését és első szakmai napját a Társasági Szerződéssel megalapított Oláh Andor Biblioterápiás Társaság Szentendrén, a Pest Megyei Könyvtárban. Több mint 50 fő volt jelen a mérföldkőnek tekinthető, jó hangulatú szakmai összejövetelen. A köszöntések között külön kiemelendő az Ausztráliában élő, a szellemi hagyatékot gondozó és őrző Oláh Eszternek az ülés résztvevőihez küldött üdvözlő levele. Az ünnepi ülés előadásainak skálája Dr. Oláh Andor orvos-természetgyógyász átfogó világképének ismertetésétől (Bánszky Judit) a holisztikus szemléletű, testi-lelki-szellemi szemléletű gyógyítás történetén keresztül (Jeney Éva) az irodalom kiemelkedően fontos gyógyító szerepének személyes példán történő hiteles bemutatásáig (Szávai Ilona) terjedt ki. A szakmai tervek körét az alapítók, Bartos Éva, Horváth Judit és Magyarné Fekete Katalin ismertették. Ezek célja mindenekelőtt a fejlesztő biblioterápiás tevékenységet vállaló könyvtáros kollégákkal való kapcsolattartás, az „utánkövetés”, azaz a folyamatos szakmai megerősítés és továbbképzés, a tapasztalatcsere lehetőségének megteremtése, konzultációs fórum biztosítása. A résztvevők a helyszínen egy kérdőívet töltöttek ki, melyen saját elképzeléseiket, kéréseiket és egyúttal felajánlásaikat is megnevezhették.

2016-01-25


Társasági Szerződés az Oláh Andor Biblioterápiás Társaság megalakítására

2013. december 13-án megalakult az Oláh Andor Biblioterápiás Társaság

A 2011. évi CLXXV. törvény (’Civil törvény’) által biztosított egyesülési jog alapján, a Dr. Oláh Andor szellemi hagyatékát gondozó Család, valamint a Könyvtári Intézet és a Pest Megyei Könyvtár támogatásával közösségi célú tevékenységünk összehangolására alulírottak – dr. Bartos Éva (született 1946. 07.05. Rakamaz, a.n.: Madaras Gabriella, lakcíme: 1012 Budapest Lovas út 24.), Horváth Judit (született 1951. 07.24,Budapest; a.n.: Bán Éva, lakcíme: 2000 Szentendre Szűcs József u. 40.), valamint Magyarné Fekete Katalin (született 1955. 01.25. Budapest, a.n.: Kocsis Katalin, lakcíme: 2000 Szentendre Szmolnica stny. 11/8) , mint természetes személyek – a mai napon, 2013. december 13-án Szentendrén megalakítják az Oláh Andor Biblioterápiás Társaságot, mely szentendrei székhellyel kezdi meg működését (2000 Szentendre, Pátriárka u. 7.). A civil társaság bíróság általi nyilvántartásba vétele nem szükséges. A Társaság célul tűzi ki, hogy a későbbiekben, tevékenysége sikeres beindulása esetén, azonos elnevezésű Egyesületté alakítja a most létrehozott Társaságot.

2016-01-25


TOP